LUKÁCS EVANGYÉLIOMA

4. fejezetJézus megkisértetik

1 Jézus pedig Szent Lélekkel telve, * visszatére a Jordántól, és viteték a † Lélektől a pusztába [u'M\xe1t. 3,16.'] ; [u'M\xe1t. 4,1\u201311.']

2 Negyven napig, kísértetvén az ördög által. És nem evék semmit azokban a napokban; de mikor azok elmúltak, végre megéhezék.

3 És monda néki az ördög. Ha Isten Fia vagy, mondd e kőnek, hogy változzék kenyérré.

4 Jézus pedig felele néki, mondván: Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel * él az ember, hanem az Istennek minden ígéjével. [u'5 M\xf3z. 8,3.']

5 Majd felvivén őt az ördög egy nagy magas hegyre, megmutatá néki e föld minden országait egy szempillantásban,

6 És monda néki az ördög: Néked adom mindezt a hatalmat és ezeknek dicsőségét; mert nékem adatott, és annak adom, a kinek akarom;

7 Azért ha te engem imádsz, mindez a tied lesz.

8 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet * imádd, és csak néki szolgálj. [u'5 M\xf3z. 6,13.']

9 Azután Jeruzsálembe vivé őt, és a templom ormára állítván, monda néki: Ha Isten Fia vagy, vesd alá magad innét;

10 Mert meg van írva: Az ő angyalinak parancsol te felőled, hogy megőrizzenek téged;

11 És: Kezökben hordoznak téged, hogy valamikép meg ne üssed lábadat * a kőbe. [u'Zsolt. 91,11.12.']

12 Felelvén pedig Jézus, monda néki: Megmondatott: Ne * kísértsd az Urat, a te Istenedet. [u'5 M\xf3z. 6,16.']

13 És elvégezvén minden kísértést az ördög, eltávozék tőle egy időre.

Krisztus megkezdi tanítói hivatalát és prédikál Názáretben

14 Jézus pedig megtére a Léleknek erejével Galileába: * és híre méne néki az egész környéken. [u'M\xe1t. 4,11.13.']

15 És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől.

16 És méne Názáretbe, a hol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni.

17 És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, a hol ez vala írva:

18 Az Úrnak lelke vanén rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,

19 Hogy hirdessem az Úrnak * kedves esztendejét. [u'\xc9sa. 61,1.2. 42,6.7.']

20 És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve.

21 Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez azÍrás a ti hallástokra.

22 És mindnyájan bizonyságot tőnek felőle, és elálmélkodának kedves beszédein, a melyek szájából származtak, és mondának: Avagy nem a József fia-é ez?

23 És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! A miket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, * itt a te † hazádban is cselekedd meg azokat. [u'M\xe1t. 4,13.'] ; [u'M\xe1rk 1,21.25.']

24 Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta * sem kedves az ő hazájában. [u'M\xe1t. 13,57.']

25 És igazán mondom néktek, hogy Illés idejében sok özvegy asszony volt Izráelben, mikor az ég három esztendeig és hat hónapig be volt zárva, úgy hogy az egész tartományban nagy éhség volt;

26 Mégis azok közül senkihez nem küldetett Illés, hanem csak Sidonnak Sareptájába * az özvegy asszonyhoz. [u'1 Kir. 17,9.10.16.']

27 És az Elizeus próféta idejében sok bélpoklos volt Izráelben; de azok közül egy sem tisztult meg, csak a Siriából * való Naámán. [u'2 Kir. 5,9.10.14.']

28 És betelének mindnyájan haraggal a zsinagógában, mikor ezeket hallották.

29 És felkelvén, kiűzék őt a városon kívül és vivék őt annak a hegynek szélére, a melyen az ő városuk épült, hogy onnan letaszítsák.

30 Ő azonban közöttük átmenve, eltávozék.

Jézus Kapernaumban prédikál, ördöngőst gyógyít meg

31 És leméne Kapernaumba, Galilea városába; és tanítja vala azokat szombatnapokon.

32 És csodálkozának az ő tudományán, * mert beszéde hatalmas vala. [u'M\xe1t. 7,29.']

33 És a zsinagógában vala egy tisztátalan ördögi lélektől * megszállt ember, a ki fennhangon kiálta, [u'M\xe1rk 1,23.24.']

34 Mondván: Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Jöttél, hogy elveszíts minket? Ismerlek téged ki vagy: az Istennek ama Szentje!

35 És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg és menj ki ez emberből! És az ördög azt a középre vetvén, kiméne belőle, és nem árta néki semmit.

36 És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?

37 És elterjede a hír ő felőle a környék minden helyén.

Jézus meggyógyítja Péter napát

38 Azután a zsinagógából eltávozván, a Simon házába méne. A Simon napa * pedig nagy hideglelésben feküdt, és könyörögtek neki érette. [u'M\xe1t. 8,14.15.']

39 És Jézusmellé állván, megdorgálá a hideglelést, és az elhagyá őt; és ő azonnal felkelvén, szolgála nékik.

40 A nap lementével pedig, mindenek, a kiknek különféle betegeik valának, ő hozzá vivék azokat; ő pedig mindegyikőjükre reávetvén kezeit, meggyógyítá őket.

41 Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, * az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, † hogy ő a Krisztus. [u'M\xe1rk 1,24.25.'] ; [u'M\xe1t. 26,63.64.']

42 A nap fölkeltekor pedig kimenvén, puszta helyre méne; * de a sokaság felkeresé őt, és hozzámenének, és tartóztaták őt, hogy ne menjen el tőlök. [u'M\xe1rk 1,35\u201338.']

43 Ő pedig monda nékik: Egyéb városoknak is hirdetnem kell nékem az Istennek országát; * mert azért küldettem. [u'\xc9sa. 61,1.']

44 És prédikál vala Galilea zsinagógáiban.