Jézus teljhatalmát védi

1 És lőn azok közül a napok közül egyen, mikor ő a népet tanítá a templomban, és az evangéliumot hirdeté, előállának a főpapok és az írástudók a vénekkel egyben, Mt 21,23-27; Mk 11,27-33

2 és mondának néki, így szólván: Mondd meg nékünk, micsoda hatalommal cselekszed ezeket? Vagy ki az, aki néked ezt a hatalmat adta? ApCsel 4,7-10

3 Felelvén pedig, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, mondjátok meg azért nékem:

4 A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? Mk 11,30-33

5 Azok pedig tanakodának maguk közt, mondván: Ha ezt mondjuk: Mennyből; azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?

6 Ha pedig ezt mondjuk: Emberektől; az egész nép megkövez minket, mert meg van győződve, hogy János próféta volt. Mt 14,5

7 Felelének azért, hogy ők nem tudják, honnét vala.

8 És Jézus monda nékik: Én sem mondom meg néktek, micsoda hatalommal cselekszem ezeket.

Példázat a gonosz szőlőművesekről

9 És kezdé a népnek e példázatot mondani: Egy ember plántála szőlőt, és kiadá azt munkásoknak, és hosszú időre elutazék. Ésa 5,1-7; Mt 21,33-46; Mk 12,1-12

10 És annak idején elküldé szolgáját a munkásokhoz, hogy adjanak néki a szőlő gyümölcséből. A munkások pedig azt megvervén, üresen bocsáták el. Mk 12,2

11 És még másik szolgát is külde, de azok azt is megvervén és meggyalázván, üresen bocsáták el. Mt 24,31-37

12 És még harmadikat is külde, de azok azt is megsebesítvén, kiveték.

13 Monda azért a szőlőnek ura: Mit cselekedjem? Elküldöm az én szerelmes fiamat, talán azt, ha látják, megbecsülik. Jn 3,16

14 De mikor azt látták a munkások, tanakodának egymás közt, mondván: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, hogy a miénk legyen az örökség! Zsid 1,2

15 És kivetvén őt a szőlőből, megölék. Mit cselekszik azért a szőlőnek ura azokkal? Lk 23,33; Zsid 13,12

16 Elmegy és elveszti azokat a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja. És mikor ezt hallották, mondának: Távol legyen az! Lk 21,22-24; Mt 23,37-38

17 Ő pedig reájuk tekintvén, monda: Mi az tehát, ami meg van írva: Amely követ az építők megvetettek, az lett a szegelet fejévé? Zsolt 118,22; Mt 21,42

18 Valaki erre a kőre esik, szétzúzatik, akire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt. Ésa 8,14.15

19 És igyekeznek vala a főpapok és az írástudók kezeiket őreá vetni azon órában, de félének a néptől, mert megérték, hogy őellenük mondta e példázatot.

Az adófizetésről

20 Annak okáért vigyázván őreá, leselkedőket küldének ki, akik igazaknak tetteték magukat, hogy őt megfogják beszédében, hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának. Mt 22,15-22; Mk 12,13-17

21 Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod.

22 Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?

23 Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem?

24 Mutassatok nékem egy pénzt! Kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré.

25 Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért, ami a császáré, a császárnak, és ami az Istené, az Istennek! Róm 13,7

26 És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt, és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.

Halottak feltámadásáról

27 Hozzámenvén pedig a sadduceusok közül némelyek, akik tagadják, hogy van feltámadás, megkérdék őt, Mt 22,23-32; Mk 12,18-27

28 mondván: Mester, Mózes megírta nékünk, ha valakinek testvére meghal, kinek felesége volt, és magzatok nélkül hal meg, hogy annak testvére elvegye annak feleségét, és támasszon magot az ő testvérének. 5Móz 25,5.6

29 Hét testvér vala azért. És az első feleséget vévén, meghalt magzatok nélkül.

30 A másik vevé el azért annak feleségét, és az is magzatok nélkül halt meg.

31 Akkor a harmadik vette el azt, és hasonlóképpen mind a heten is, és nem hagytak magot, és meghaltak.

32 Mindezek után pedig meghalt az asszony is.

33 A feltámadáskor azért kinek a felesége lesz közülük? Mert mind a hétnek felesége volt.

34 És felelvén, monda nékik Jézus: E világnak fiai házasodnak, és férjhez adatnak.

35 De akik méltókká tétetnek, hogy ama világot elvegyék, és a halálból való feltámadást, sem nem házasodnak, sem férjhez nem adatnak. Fil 3,11; 2Thessz 1,5

36 Mert meg sem halhatnak többé: mert hasonlók az angyalokhoz, és az Isten fiai, mivelhogy a feltámadásnak fiai.

37 Hogy pedig a halottak feltámadnak, Mózes is megjelentette a csipkebokornál, mikor az Urat Ábrahám Istenének és Izsák Istenének és Jákób Istenének mondja. 2Móz 3,6

38 Az Isten pedig nem a holtaknak, hanem az élőknek Istene. Mert mindenek élnek őnéki.

39 Felelvén pedig némelyek az írástudók közül, mondának: Mester, jól mondád!

40 És többé semmit sem mertek tőle kérdezni.

Krisztus Dávidnak fia és Ura

41 Monda pedig nékik: Mi módon mondják, hogy a Krisztus Dávidnak fia? Mt 22,41-45; Mk 12,35-37

42 Holott maga Dávid mondja a Zsoltárok könyvében: Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, Zsolt 110,1

43 míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul!

44 Dávid azért Urának mondja őt, mi módon fia tehát néki?

Óvás az írástudóktól

45 És az egész nép hallására monda az ő tanítványainak:

46 Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piacokon való köszöntéseket és a gyülekezetekben az első ülést és a lakomákon a főhelyeket, Mt 23,5-7.14; Mk 12,38-40

47 kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színből hosszan imádkoznak! Ezek súlyosabb ítélet alá esnek. Mt 23,14; Mk 12,40