Krisztus születése

1 És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék.

2 Ez az összeírás először akkor történt, mikor Szíriában Cirénius volt a helytartó.

3 Mennek vala azért mindenek, hogy beírattassanak, ki-ki a maga városába.

4 Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt, Jn 7,42

5 hogy beírattassék Máriával, aki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.

6 És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.

7 És szülé az ő elsőszülött fiát, és bepólyálá őt, és helyezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyük a vendégfogadó háznál. Mt 1,25

8 Valának pedig pásztorok azon a vidéken, akik künn a mezőn tanyáztak, és vigyáztak éjszakán az ő nyájuk mellett.

9 És ímé, az Úrnak angyala hozzájuk jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket, és nagy félelemmel megfélemlének.

10 És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé, hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:

11 mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

12 Ez pedig néktek a jele: találtok egy kisgyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.

13 És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, akik az Istent dicsérik, és ezt mondják vala: Zsolt 103,20.21

14 Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jóakarat!

15 És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok őtőlük a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Betlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk!

16 Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, ki a jászolban fekszik vala.

17 És ezt látván, elhirdeték, ami nékik a gyermek felől mondatott vala.

18 És mindenek, akik hallák, elcsodálkozának azokon, amiket a pásztorok nékik mondottak.

19 Mária pedig mindez igéket megtartja, és szívében forgatja vala.

20 A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dicsérvén az Istent mindazok felől, amiket hallottak és láttak, amint nékik megmondatott.

Jézust körülmetélik, bemutatják az Úrnak. Simeon és Anna

21 És mikor betölt a nyolc nap, hogy a kisgyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, amint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében. 1Móz 17,12

22 Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak 3Móz 12,4.6

23 (amint megíratott az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék), 2Móz 13,2; 22,29; 4Móz 3,45.47

24 és hogy áldozatot adjanak aszerint, amint megmondatott az Úr törvényében: egy pár gerlicét vagy két galambfiat. 3Móz 12,8

25 És ímé, vala Jeruzsálemben egy ember, akinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, aki várta az Izráel vigasztalását, és a Szentlélek vala őrajta.

26 És kijelentetett néki a Szentlélek által, hogy addig halált nem lát, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

27 És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy őérette a törvény szokása szerint cselekedjenek,

28 akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:

29 Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben!

30 Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet, Zsolt 98,2.3; Ésa 52,10; Mt 1,21

31 amelyet készítettél minden népeknek szeme láttára,

32 világosságul a pogányok megvilágosítására és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére. Ésa 42,6; 49,6

33 József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, amiket őfelőle mondottak.

34 És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé, ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben és jegyül, akinek sokan ellene mondanak, Ésa 8,14.15; Mt 12,24; 13,54-57; Róm 9,33; 1Pt 2,7

35 sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr, hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek. Jn 19,25

36 És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szüzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,

37 és ez mintegy nyolcvannégy esztendős özvegy vala), aki nem távozék el a templomból, hanem böjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.

38 Ez is ugyanazon órában odaállván, hálát adott az Úrnak, és szóla őfelőle mindeneknek, akik Jeruzsálemben a váltságot várták.

39 És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.

40 A kisgyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel, és az Istennek kegyelme vala őrajta.

Jézus a templomban tizenkét éves korában. Názáreti ifjúsága

41 Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. 5Móz 16,16

42 És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint. 2Móz 23,15

43 És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben. És nem vevék észre sem József, sem az ő anyja,

44 hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egynapi járóföldet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között.

45 És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.

46 És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, amint őket hallgatta, és kérdezgette őket.

47 És mindnyájan, akik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.

48 És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé, atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.

49 Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai? Jn 4,34

50 De ők nem érték e beszédet, amit őnékik szóla.

51 És aláméne velük, és méne Názáretbe, és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mindezeket a dolgokat.

52 Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában és az Isten és emberek előtt való kedvességben.