Józsué

8. fejezet

Ai város bevétele

1 És monda az Úr Józsuénak: Ne félj és ne rettegj! Vedd magadhoz mind a fegyverfogható népet, és kelj fel, és menj fel Aiba! Meglásd, kezedbe adom Ainak királyát és az ő népét, városát és földjét! Józs 1,9; 5Móz 31,7

2 Úgy cselekedjél Aival és az ő királyával, amint cselekedtél Jerikóval és az ő királyával, de zsákmányolnivalóját és barmait magatoknak zsákmányolhatjátok. Vess lest a városnak annak háta mögött! Józs 6,21; 5Móz 20,14

3 Felkele azért Józsué és az egész fegyverfogható nép, hogy felmenjenek Aiba, és kiválaszta Józsué harmincezer erős férfiút, és elküldé őket éjjel.

4 És parancsola nékik, mondván: Vigyázzatok! Ti lest vettek a városnak a város háta mögött. Igen messzire ne menjetek a várostól, és mindnyájan készen legyetek!

5 Én pedig és az egész nép, amely velem van, megközelítjük a várost. És ha kijönnek ellenünk, mint először, akkor megfutamodunk előttük.

6 És utánunk jönnek, mígnem elszakasztjuk őket a várostól, mert azt fogják mondani: Futnak előlünk, mint először. És amíg futunk előttük, Józs 7,5

7 ti támadjatok elő a leshelyből, és foglaljátok el a várost, mert az Úr, a ti Istenetek adja azt a ti kezetekbe.

8 És ha majd beveszitek a várost, gyújtsátok fel a várost tűzzel! Az Úrnak szava szerint cselekedjetek, vigyázzatok! Megparancsoltam néktek.

9 Elküldé azért őket Józsué, és elmenének a leshelyre, és megszállának Béthel és Ai között, Aitól napnyugat felé. Józsué pedig ez éjszakán a nép között hála.

10 És felkele Józsué jó reggel, és megszemlélé a népet, és felméne ő és Izráelnek vénei a nép előtt Aiba.

11 És felméne a fegyverfogható nép is mind, amely vele vala, és elközelítének és jutának a város elé, és táborba szállának Aitól északra, a völgy pedig köztük és Ai közt vala.

12 És vőn mintegy ötezer férfiút, és lesbe állítá őket Béthel és Ai között a városnak nyugati részén.

13 Így állíták fel a népet, az egész tábort, amely Aitól észak felé, utócsapatja pedig a várostól napnyugat felé vala. Józsué pedig beméne ez éjszakán a völgynek közepébe.

14 És lőn, hogy mikor meglátta vala Ainak királya, sietve felkelének, és kijövének a város férfiai Izráel ellen a harcra, ő és egész népe a megszabott helyre, a síkság elejére, mert nem tudja vala, hogy lest vetének néki a város háta mögött.

15 Józsué pedig és az egész Izráel mintha megverettek volna, előttük futnak vala a puszta felé vivő úton.

16 És felriasztaték az egész nép, amely a városban vala, hogy üldözze őket. És üldözék Józsuét, és elszakadának a várostól.

17 És nem marada ember Aiban, sem Béthelben, aki nem jött volna Izráel után, és otthagyák a várost kinyitva, és üldözék Izráelt.

18 Az Úr pedig monda Józsuénak: Emeld fel a kopját, amely kezedben van, Ai felé, mert kezedbe adom azt. És felemelé Józsué a kopját, amely kezében vala, a város felé.

19 A lesben levők pedig nagy hamarsággal felkelének helyükről, és amint felemelte vala kezét, futásnak eredének, és bemenének a városba, és bevevék azt, és nagy hamarsággal tűzbe boríták a várost.

20 Ai férfiai pedig hátratekintének, és láták, hogy ímé, a városnak füstje felszáll vala az ég felé, és hogy nincsen módjukban imide vagy amoda elfutni, mert a nép, amely fut vala a pusztának, visszafordul vala az üldöző felé.

21 Józsué ugyanis és az egész Izráel látták vala, hogy a lesben levők bevették a várost, és hogy a városnak füstje felszállott vala. Visszafordulának azért, és vágák Ainak férfiait.

22 Amazok pedig a városból jövének ki ellenük, és így közben valának Izráelnek: ezek innen, amazok meg amonnan, és vágák őket mindaddig, amíg egy sem marada közülük élve, vagy aki elszaladt volna. 5Móz 7,2; 2Móz 14,28

23 Ainak királyát is elfogák élve, és elvivék őt Józsué elé.

24 Mikor pedig leöldösé Izráel Ainak minden lakosát a mezőn, a pusztában, ahol üldözték vala őket, és mikor mindnyájan elhullottak vala az utolsóig fegyver éle alatt, visszafordula az egész Izráel Ai ellen, és vágá azt fegyver élével.

25 Mindazok pedig, akik e napon elhullottak, férfiak és asszonyok együtt, tizenkét ezren valának, Ainak minden embere.

26 Józsué ugyanis nem voná vissza a kezét, amelyet a kopjával együtt felemelt vala, míglen megölék Ainak minden lakosát. 2Móz 17,11.12

27 A barmot azonban és ami zsákmányolnivalója volt ennek a városnak, magának zsákmányolá el Izráel az Úr rendelete szerint, amint utasította vala Józsuét.

28 Ait pedig felgyújtatá Józsué, és tevé örökkévaló kőhalommá, pusztasággá mind e napig.

29 Ainak királyát pedig felakasztá fára, és ott vala estéig, de naplementekor parancsolt Józsué, és levevék annak holttestét a fáról, és veték a város kapujának bejáratához, és nagy rakás követ hordának fölébe, mind e napig.

A Garizim és Ebál hegyén kikiáltják az áldást és átkot

30 Majd oltárt építe Józsué az Úrnak, Izráel Istenének Ebál hegyén, 5Móz 27,4

31 miképpen megparancsolta vala Mózes, az Úrnak szolgája Izráel fiainak, amint meg van írva Mózes törvényének könyvében. Oltárt ép kövekből, melyeket vas nem érintett, és vivének arra egészen égő áldozatot az Úrnak, és áldozának hálaáldozatokat. 2Móz 20,25; 5Móz 27,7

32 És felírá ott kövekre a Mózes törvényének mását, amelyet az írt vala Izráel fiai elé. 5Móz 27,2.3.8

33 Az egész Izráel pedig és az ő vénei, vezérei és bírái ott álltak vala kétfelől a láda mellett a lévita papok előtt, akik az Úrnak frigyládáját hordozták vala, úgy a jövevény, mint a bennszülött, fele a Garizim hegye felé, fele pedig Ebál hegye felé, amint megparancsolta Mózes, az Úr szolgája, hogy megáldaná az Izráel népét először. 5Móz 11,29; 27,12.13

34 Azután pedig felolvasta a törvénynek minden igéjét, az áldást és az átkot, mind úgy, amint meg van írva a törvény könyvében. 5Móz 27,15-28,68

35 Nem volt egy ige sem azok közül, amelyeket Mózes parancsolt vala, amelyet fel nem olvasott volna Józsué az Izráelnek egész gyülekezete előtt, még az asszonyok, gyermekek, jövevények előtt is, akik járnak vala közöttük.

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában