Józsué összegyűjti az egész Izráelt intésének meghallgatására

1 Lőn pedig sok nappal azután, hogy nyugodalmat adott vala az Úr Izráelnek minden ő körülötte lévő ellenségeitől: megvénhedék Józsué és megidősödék. Józs 21,44; Józs 13,1

2 Előhívá ekkor Józsué az egész Izráelt, annak véneit, fejeit, bíráit és felügyelőit, és monda nékik: Én megvénhedtem és megidősödtem.

3 Magatok is láttatok mindent, amit az Úr, a ti Istenetek mind eme népekkel cselekedett tielőttetek, mivelhogy maga az Úr, a ti Istenetek harcolt érettetek. 5Móz 1,30; 3,22

4 Ímé, elosztám néktek sors által a fennmaradt népeket örökségül a ti nemzetségeitek szerint a Jordántól kezdve, és mindazokat a népeket, amelyeket kipusztítottam, és a nagy tengert is napnyugat felől.

5 Az Úr pedig, a ti Istenetek kiűzi őket a ti orcátok elől, és kiűzi őket tielőletek, hogy örököseivé legyetek az ő földjüknek, amint megmondotta vala néktek az Úr, a ti Istenetek. 5Móz 7,1.2; 17-24

6 Legyetek azért igen erősek, hogy megtartsátok és megcselekedjétek mindazt, ami meg van írva a Mózes törvényének könyvében, hogy el ne távozzatok attól se jobb kézre, se bal kézre, Józs 1,7; 5Móz 5,32; 28,14

7 hogy össze ne elegyedjetek ezekkel a népekkel, azokkal, amelyek fennmaradtak közöttetek! Isteneiknek nevét ki se ejtsétek, azokra ne esküdjetek, se ne szolgáljatok nékik, se előttük meg ne hajoljatok! 5Móz 7,1-6; 2Móz 23,13; Jer 5,7; Sof 1,5

8 Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, amiképpen e mai napig cselekedtetek! 5Móz 11,22-23

9 Ezért űzött ki az Úr előletek nagy és erős népeket. Ami pedig titeket illet, senki meg nem állhatott ellenetekben mind e napig.

10 Egy férfiú közületek elűz ezret, mert az Úr, a ti Istenetek az, aki harcol érettetek, amiképpen megmondta vala néktek. 3Móz 26,7.8; 5Móz 32,30

11 Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket!

12 Mert ha elfordulván elfordultok tőle, és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, amelyek itt maradtak tiközöttetek, és sógorságot köttök ővelük, és összeelegyedtek velük és ők veletek,

13 bizonnyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem űzi többé e népeket tielőletek, sőt inkább lésznek tinéktek tőrré és hurokká, oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek erről a jó földről, amelyet az Úr, a ti Istenetek adott tinéktek. 2Móz 34,12-16; 4Móz 33,55; Bír 2,3

14 Én pedig ímé, megyek már a minden földinek útján: Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem esett el mindama jó szóból, amelyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felőletek! Minden betelt rajtatok, egy szó sem esett el azokból. Józs 24,29.30; 1Kir 2,2; Józs 21,45

15 De amiképpen betelt rajtatok mind az a jó szó, amelyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felőletek, akképpen teljesíti majd rajtatok mind a gonosz szót is az Úr, míglen kipusztít titeket e jó földről, amelyet az Úr, a ti Istenetek adott tinéktek.

16 Ha általhágjátok az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, amelyet parancsolt néktek, és elmentek és szolgáltok idegen isteneknek, és meghajoltok azok előtt, akkor felgerjed ellenetek az Úrnak haragja, és hamar kivesztek e jó földről, amelyet ő adott néktek. 1Kir 9,6-8