Bildád második beszéde: Jóbot keserű szavakkal szólítja meg, majd bemutatja az istentelenek elkerülhetetlen veszedelmét

1 Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

2 Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk!

3 Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

4 Teéretted, aki szaggatja lelkét haragjában, vajon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?

5 Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzüknek szikrája. Zsolt 37,2.9

6 A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke* kialszik felette. Péld 13,9

7 Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt. Zsolt 7,16

8 Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó verem felett jár.

9 A sarka tőrbe akad, és kelepce fogja meg őt.

10 Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.

11 Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt lépten-nyomon. Jób 15,21

12 Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett. Jób 20,21

13 Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

14 Eltűnik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő. Jób 11,20; Péld 10,28

15 Az lakik sátorában, aki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak. 1Móz 19,24

16 Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.

17 Emlékezete elvész a földről, még az utcákon sem marad fenn a neve. Péld 2,22

18 A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.

19 Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.

20 Az ő pusztulásától megborzadnak, akik következnek, és rettegés fogja el a most élő embereket.

21 Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, aki nem tiszteli Istent.