Hóseás
11. fejezet
Isten buzgó könyörülete
1 Mikor még gyermek volt Izráel, megszerettem őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. 2Móz 4,22.23; Mt 2,15
2 Amint hívták őket, úgy mentek el előlük: a Baáloknak áldoztak, és a bálványoknak füstöltek.
3 Pedig én tanítottam járni Efraimot, ő vette őket karjaira, de ők nem ismerték el, hogy én gyógyítottam meg őket. 5Móz 32,10; Ésa 46,3.4
4 Emberi kötelékekkel vontam őket, szeretetnek köteleivel, és olyan voltam hozzájuk, mint akik leemelik szájukról az igát, és ételt adtam nyájasan eleikbe.
5 Nem tér vissza Egyiptom földjére, hanem Asszíria lesz az ő királya, mert nem akarnak megtérni.
6 És fegyver száll az ő városaira, és elpusztítja az ő zárait, és felemészti őket az ő szándékaik miatt.
7 Mert az én népem átalkodottan hajlandó elfordulni tőlem. Ha hívogatják is őt a magasságos Istenhez, senki nem indul meg rajta.
8 Miképpen adnálak oda Efraim, szolgáltatnálak ki Izráel!? Miként adnálak oda, mint Admát, tennélek olyanná, amilyen Seboim?! Megesett bennem az én szívem, fellángolt minden szánalmam. 1Móz 19,24.25; 5Móz 29,23
9 Nem végzem el haragomnak hevét, nem fordulok vissza Efraim vesztére, mert Isten vagyok én, és nem ember, a Szent teközötted, és nem haraggal jövök én. Jer 31,20; Ésa 55,7-9; Mal 3,6
10 Az Urat fogják követni. Ordít, mint az oroszlán. Ha ő ordít, remegve gyűlnek össze fiak napnyugat felől. Hós 5,15
11 Rettegve jőnek elő, mint a madár, Egyiptomból, és mint a galamb, Asszíriának földjéből, és letelepítem őket házaikba – ezt mondja az Úr.
12 Körülvett engem Efraim hazugsággal, az Izráel háza pedig csalárdsággal. De Júda uralkodik még az Istennel és a hűséges Szenttel. Hós 4,2