MÓZES I. KÖNYVE

35. fejezet

Jákób Béthelben

1 Monda pedig az Isten Jákóbnak: Kelj fel, eredj fel Béthelbe, és telepedjél le ott, és csinálj ott oltárt amaz Istennek, ki megjelenék néked, mikor a te bátyád, Ézsau előtt futsz vala! 1Móz 28,13; 1Móz 27,42-44

2 Akkor monda Jákób az ő háza népének és mindazoknak, kik vele valának: Hányjátok el az idegen isteneket, kik köztetek vannak, és tisztítsátok meg magatokat, és változtassátok el öltözeteiteket! Józs 24,23

3 És keljünk fel, és menjünk fel Béthelbe, hogy csináljak ott oltárt annak az Istennek, ki meghallgatott engem az én nyomorúságom napján, és velem volt az úton, amelyen jártam!

4 Átadák azért Jákóbnak mind az idegen isteneket, kik náluk valának, és füleikből a függőket, és elásá azokat Jákób a cserfa alatt, mely Sekhem mellett vala.

5 És elindulának. De Istennek rettentése vala a körülöttük való városokon, és nem üldözék a Jákób fiait.

6 Eljuta azért Jákób Lúzba, mely Kánaán földjén van, azaz Béthelbe, ő maga és az egész sokaság, mely ővele vala.

7 És építe ott oltárt, és nevezé a helyet Él-Béthelnek, mivelhogy ott jelent meg néki az Isten, mikor az ő bátyja előtt fut vala. 1Móz 28,13.19

8 És meghala Débora, a Rebeka dajkája, és eltemeték Béthelen alól egy cserfa alatt, és nevezék annak nevét Allon-Bákhutnak.

Jákób ismét Izráelnek neveztetik és megáldatik

9 Az Isten pedig ismét megjelenék Jákóbnak, mikor ez jöve Mezopotámiából, és megáldá őt.

10 És monda néki az Isten: A te neved Jákób, de ne neveztessék többé a te neved Jákóbnak, hanem Izráel légyen neved! És nevezé nevét Izráelnek. 1Móz 32,28

11 És monda néki az Isten: Én vagyok a mindenható Isten, nevekedjél és sokasodjál, nép és népek sokasága légyen tetőled, és királyok származzanak a te ágyékodból!

12 És a földet, melyet adtam Ábrahámnak és Izsáknak, néked adom azt, utánad pedig a te magodnak adom a földet.

13 És felméne őtőle az Isten azon a helyen, ahol vele szólott vala.

14 Jákób pedig emlékoszlopot állíta azon a helyen, ahol szólott vele, kőoszlopot; és áldozék azon italáldozattal, és önte arra olajat. 1Móz 28,18.20.22

15 És nevezé Jákób a hely nevét, ahol az Isten szólott vala ővele, Béthelnek.

Rákhel halála

16 És elindulának Béthelből, s mikor Efratától, hogy odaérjenek, már csak egy dűlőföldre valának, szüle Rákhel, és nehéz vala az ő szülése.

17 S vajúdása közben monda néki a bába: Ne félj, mert most is fiad lesz. 1Sám 4,20

18 És mikor lelke kíméne, mert meghala, nevezé nevét Benóninak, az atyja pedig nevezé őt Benjáminnak.

19 És meghala Rákhel, és eltemetteték az Efratába (azaz Bethlehembe) vivő úton. 1Móz 48,7

20 És emlékoszlopot állíta Jákób az ő sírja fölött. Rákhel sírjának emlékoszlopa az mind e mai napig.

21 Azután továbbköltözék Izráel, és a Héder tornyán túl voná fel sátorát.

Jákób fiai

22 Lőn pedig, mikor Izráel azon a földön lakozék, elméne Rúben, és hála Bilhával, az ő atyjának ágyasával, s meghallá Izráel. Valának pedig a Jákób fiai tizenketten. 1Móz 49,4

23 Lea fiai: Jákób elsőszülötte Rúben, azután Simeon, Lévi, Júda, Izsakhár és Zebulon. 1Móz 46,8; 2Móz 1,2

24 Rákhel fiai: József és Benjámin.

25 A Rákhel szolgálójának, Bilhának fiai: Dán és Nafthali.

26 A Lea szolgálójának, Zilpának fiai: Gád és Áser. Ezek a Jákób fiai, akik születtek néki Mezopotámiában.

Izsák halála

27 És eljuta Jákób Izsákhoz, az ő atyjához Mamréba, Kirját-Arbába, azaz Hebronba, ahol Ábrahám és Izsák tartózkodnak vala.

28 Valának pedig Izsák napjai száznyolcvan esztendő.

29 És kimúlék Izsák, és meghala, és takaríttaték az ő eleihez vén korban, bételvén az élettel. És eltemeték őt az ő fiai, Ézsau és Jákób. 1Móz 25,8.9

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában