Mózes csodatévő erőt kap

1 Felele Mózes és monda: De ők nem hisznek nékem, s nem hallgatnak szavamra, sőt azt mondják: Nem jelent meg néked az Úr.

2 Az Úr pedig monda néki: Mi az a kezedben? S ő monda: Vessző.

3 Vesd azt – úgymond – a földre! És veté azt a földre, és lőn kígyóvá, és Mózes elfutamodék előle.

4 Monda pedig az Úr Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet, és fogd meg a farkát! És kinyújtá kezét, és megragadá azt, és vesszővé lőn az ő kezében.

5 Hogy elhiggyék, hogy megjelent néked az Úr, az ő atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene!

6 És ismét monda néki az Úr: Nosza dugd kebeledbe a kezed! És kebelébe dugá kezét, és kihúzá; ímé, az ő keze poklos vala, olyan, mint a hó.

7 És monda: Dugd vissza kebeledbe a kezed! És visszadugá kezét kebelébe, és kivevé azt kebeléből, és ímé, ismét olyanná lőn, mint teste.

8 És ha úgy lenne, hogy nem hisznek néked, és nem hallgatnak az első jel szavára, majd hisznek a második jel szavának.

9 És ha úgy lenne, hogy ennek a két jelnek sem hisznek, és nem hallgatnak szavadra, akkor meríts vizet a folyóvízből, és öntsd a szárazra, és a víz, amit a folyóvízből merítettél, vérré lesz a szárazon. 2Móz 7,20

10 És monda Mózes az Úrnak: Kérlek, Uram, nem vagyok én ékesen szóló sem tegnaptól, sem tegnapelőttől fogva, sem azóta, hogy szólottál a te szolgáddal, mert én nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok.

11 Az Úr pedig monda néki: Ki adott szájat az embernek? Avagy ki tesz némává vagy siketté, vagy látóvá, vagy vakká? Nemde én, az Úr?

12 Most hát eredj, és én lészek a te száddal, és megtanítlak téged arra, amit beszélned kell. Mt 10,19; Lk 21,14

13 Ő pedig monda: Kérlek, Uram, csak küldd, akit küldeni akarsz!

14 És felgerjede az Úr haragja Mózes ellen, és monda: Nemde atyádfia néked a Lévi nemzetségből való Áron? Tudom, hogy ő ékesen szóló, és ímé, ő ki is jő elődbe, s mihelyt meglát, örvendezni fog az ő szívében. 2Móz 6,20

15 Beszélj azért vele, és add szájába a beszédeket, és én lészek a te száddal és az ő szájával, és megtanítlak titeket arra, amit cselekedjetek.

16 És ő beszél majd helyetted a néphez, és ő lesz néked száj gyanánt, te pedig leszesz néki Isten gyanánt.

17 Ezt a vesszőt pedig vedd kezedbe, hogy véghez vidd vele ama jeleket!

Mózes visszatér Egyiptomba

18 És méne Mózes, és visszatére az ő ipához,* Jethróhoz, és monda néki: Hadd menjek és térjek vissza az én atyámfiaihoz Egyiptomba, hogy meglássam, ha élnek-e még! És monda Jethró Mózesnek: Eredj el békességgel!

19 Az Úr pedig monda Mózesnek Midiánban: Eredj, térj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok a férfiak, akik téged halálra kerestek vala.

20 És felvevé Mózes az ő feleségét és az ő fiait, és felülteté őket a szamárra, és visszatére Egyiptom földjére. Az Isten vesszejét pedig kezébe vevé Mózes.

21 És monda az Úr Mózesnek: Mikor elindulsz, hogy visszatérj Egyiptomba, meglásd, hogy mindazokat a csudákat véghez vidd a fáraó előtt, melyeket kezedbe adtam, én pedig megkeményítem az ő szívét, és nem bocsátja el a népet. 2Móz 7,12.13.20.22

22 Ezt mondd azért a fáraónak: Így szólt az Úr: Elsőszülött fiam az Izráel. Hós 11,1

23 Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem, és te vonakodol elbocsátani, ímé, én megölöm a te elsőszülött fiadat.

24 És lőn az úton egy szálláson, eleibe álla az Úr, és meg akarja vala őt ölni.

25 De Cippora egy éles követ veve, és lemetszé az ő fiának előbőrét, és lába elé veté mondván: Bizony, vérjegyesem vagy te nékem! 1Móz 17,14

26 És békét hagya néki. Akkor monda: Vérjegyes a körülmetélkedésért.

27 Áronnak pedig monda az Úr: Eredj Mózes eleibe a pusztába! És elméne, és találkozék vele az Isten hegyénél, és megcsókolá őt. 2Móz 3,1

28 Mózes pedig elbeszélé Áronnak az Úr mindama szavait, melyekkel őt elküldötte vala, és mindazokat a jeleket, melyeket reábízott vala.

29 És méne Mózes és Áron, és egybegyűjték Izráel fiainak minden véneit.

30 És elmondá Áron mindazokat a beszédeket, melyeket mondott vala az Úr Mózesnek, és megcselekedé a jeleket a nép szemei előtt.

31 És hitt a nép, és megértette, hogy meglátogatta az Úr Izráel fiait, és megtekintette nyomorúságukat. És meghajták magukat, és leborulának. 2Móz 3,18