Jósiás király

1 Nyolc esztendős volt Jósiás, mikor uralkodni kezdett, és harmincegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve Jédida (a Boskátból való Adaja leánya). 2Krón 34,1-33

2 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, és járt az ő atyjának, Dávidnak minden útjaiban, és nem tért el sem jobbra, sem balra. 2Kir 18,3; 1Kir 15,5

3 És történt Jósiás király tizennyolcadik esztendejében, elküldte a király Sáfánt, Asaliának, a Messullám fiának fiát, az íródeákot az Úr házához, mondván:

4 Menj fel Hilkiához, a főpaphoz, és számlálják meg az Úr házába begyült pénzt, amelyet gyűjtöttek az ajtóőrizők a néptől!

5 És adják azt az Úr házában való művesek pallérainak* kezébe, hogy adják a munkásoknak, akik az Úrnak házán dolgoznak, hogy a háznak romlásait kijavítsák:

6 az ácsoknak, az építőknek és a kőműveseknek, hogy fákat és faragott köveket vásároljanak a ház kijavítására. 2Krón 34,11

7 De számadást nem kell tőlük venni a pénzről, amely kezükbe adatik, mert ők azt becsülettel végzik. 2Kir 12,15

Megtalálják a törvénykönyvet

8 És monda Hilkia, a főpap Sáfánnak, az íródeáknak: Megtaláltam a törvénykönyvet az Úr házában. És Hilkia odaadta a könyvet Sáfánnak, hogy olvassa el azt. 2Krón 34,14

9 És elméne Sáfán, az íródeák a királyhoz, és megvivé a királynak a választ, és monda: A te szolgáid egybeszedék a pénzt, amely a házban találtatott, és odaadták azt az Úr házában munkálkodók pallérainak kezébe.

10 És megmondá Sáfán, az íródeák a királynak, mondván: Egy könyvet adott nékem Hilkia pap. És felolvasá azt Sáfán a király előtt.

11 Mikor pedig hallotta a király a törvény könyvének beszédit, megszaggatá az ő ruháit.

12 És megparancsolta a király Hilkia papnak és Ahikámnak, a Sáfán fiának és Akbórnak, a Mikája fiának és Sáfánnak, az íródeáknak és Asájának, a király szolgájának, mondván:

13 Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat énérettem és a népért és az egész Júdáért e könyvnek beszédei felől, amely megtaláltatott! Mert nagy az Úr haragja, mely felgerjedett ellenünk, mivel a mi atyáink nem engedelmeskedtek e könyv beszédeinek, hogy cselekedtek volna mindent úgy, amint megíratott nékünk.

Hulda prófétaasszony

14 És elméne Hilkia pap és Ahikám, Akbór, Sáfán és Asája Hulda prófétaasszonyhoz, Sallumnak, a Tikva fiának – aki Harhásnak, a ruhák őrizőjének fia volt – feleségéhez, aki Jeruzsálem más részében lakott, és beszéltek vele.

15 És monda nékik: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg a férfiúnak, aki titeket hozzám küldött,

16 ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet hozok e helyre és e helyen lakozókra a könyv minden beszédei szerint, amelyet olvasott a Júda királya. 2Kir 21,12-15

17 Mert elhagytak engem, és idegen isteneknek áldoztak jó illattal, hogy engem haragra indítsanak az ő kezüknek minden csinálmányával. Azért felgerjed az én haragom e hely ellen, és meg sem oltatik.

18 A Júda királyának pedig, aki elküldött titeket, hogy megkérdezzétek az Urat, ezt mondjátok: Azt mondja az Úr, Izráel Istene: Mivelhogy e beszédekre, amelyeket hallottál,

19 meglágyult a te szíved, és magadat megaláztad az Úr előtt, hallván azokat, amiket e hely és az ezen helyen lakók ellen szólottam, hogy pusztulássá és átokká lesznek, és megszaggattad a te ruháidat, és sírtál előttem, azért én is meghallgattalak, azt mondja az Úr.

20 Azért ímé, én téged a te atyáidhoz gyűjtelek, és a te sírodba békességgel visznek téged, és meg nem látják a te szemeid azt a nagy veszedelmet, amelyet én e helyre hozok. És megvitték a királynak a választ. Jer 52,12-27