Jósiás eltörli a bálványimádást

1 Nyolc esztendős vala Jósiás, mikor uralkodni kezdett volt, és uralkodott harmincegy esztendeig Jeruzsálemben. 2Kir 22,1

2 És jó dolgot cselekedék az Úr előtt, és jára az ő atyjának, Dávidnak útjain, és nem hajolt el sem jobbra, sem balra. 1Kir 15,5

3 Mert az ő királyságának nyolcadik esztendejében, mikor még gyermek volna, kezdé keresni az ő atyjának, Dávidnak Istenét, tizenkettedik esztendejében pedig Júdát és Jeruzsálemet kezdé megtisztítani a magaslatoktól, Aseráktól, bálványoktól és öntött képektől. 2Krón 33,22; 2Kir 23,4-20

4 Leronták őelőtte a Baálok oltárait, és az azokon levő szobrokat lehányatá, az Aserákat is a bálványokkal és öntött képekkel egyetemben szétrombolá, és apróra töreté, és elhinteté azoknak temetőhelyén, akik azoknak áldoztak vala. 2Móz 32,20

5 A papok csontjait megégeté azoknak oltárain, és megtisztítá Júdát és Jeruzsálemet.

6 Így cselekedék Manassénak, Efraimnak és Simeonnak városaiban is mind Nafthaliig, azoknak pusztáiban körös-körül.

7 Lehányatá azért az oltárokat, az Aserákat és a bálványokat összetördelé mind porrá, és minden naposzlopot elpusztított Izráel egész földjén. Azután megtére Jeruzsálembe.

Jósiás kijavítja a templomot

8 Királyságának tizennyolcadik esztendejében pedig, minekutána a földet és a házat megtisztítá, elküldé Sáfánt, az Asália fiát és Maaséját, a város elöljáróját és Joát, a Joákház fiát, az emlékírót, hogy kijavíttatnák az Úrnak, az ő Istenének házát.

9 És menének Hilkiás főpaphoz, és átadták néki az Isten házába begyült pénzt, amelyet a léviták, az ajtónállók gyűjtöttek Manassétól, Efraimtól és az egész Izráel maradékaitól és egész Júdától és Benjámintól és Jeruzsálem lakóitól. 2Kir 22,4

10 És adák a munkavezetőknek, akik felvigyáztak az Úr házában, hogy adják azt a munkásoknak, akik dolgoztak az Úr házában, hogy kijavítsák és helyreállítsák a házat.

11 És adának pénzt az ácsoknak és a kőműveseknek, hogy vegyenek faragott köveket és fákat a kapcsolásokra és a házak gerendázására, amelyeket elrontottak a Júda királyai. 2Kir 22,6-7

12 És az emberek hűségesen végzik vala a munkát, akikre felügyelének Jáhát és Obádia léviták, a Mérári fiai közül valók és Zakariás, Mésullám, a kéhátiták fiai közül valók, akik szorgalmazzák vala őket. E léviták pedig mindnyájan mesterek valának az éneklő szerszámokban. 1Krón 23,6

13 A teherhordókat pedig (mert voltak felügyelők a munkások felett mindenféle dologban) szorgalmazák a léviták közül való íródeákok, igazgatók és ajtónállók.

A törvénykönyvet megtalálják, felolvasnak belőle

14 Mikor pedig kihozák azok a pénzt, amely az Úr házában gyűlt össze, megtalálá Hilkia pap az Úr törvénykönyvét, amelyet Mózes által adott volt.

15 Szóla pedig Hilkia, és monda Sáfánnak, az íródeáknak: A törvénykönyvet megtalálám az Úr házában. És adá Hilkia a könyvet Sáfánnak.

16 És vivé Sáfán a könyvet a királyhoz, és elbeszélé néki a dolgot, mondván: Valamit bíztál a te szolgáidra, abban híven eljárnak,

17 mert az Úr házában talált pénzt összeszedvén, adák a felügyelőknek és munkásoknak kezébe.

18 Továbbá jelenté Sáfán íródeák a királynak, mondván: Hilkia pap nékem egy könyvet ada. És olvasott abból Sáfán a király előtt.

19 Mikor pedig a király hallotta a törvény beszédit, ruháit megszaggatá.

20 És parancsola a király Hilkia papnak és Ahikámnak, a Sáfán fiának, Abdonnak, a Mika fiának és az íródeáknak, Sáfánnak és Asájának, a király szolgájának, mondván:

21 Menjetek el, és keressétek meg az Urat énérettem s az Izráel és Júda maradékaiért a könyv beszédei felől, amely megtaláltatott, mert nagy az Úr haragja, amely mireánk szállott azért, hogy a mi atyáink nem tartották meg az Úrnak beszédét, hogy mind a szerint cselekedtek volna, amint e könyvben megíratott.

Húlda prófétaasszony

22 Elméne azért Hilkia és a király embere Húlda prófétaasszonyhoz, a Sallum feleségéhez, aki Thókéhát fia vala, aki Hasrának, a ruhák gondviselőjének fia vala (ő pedig Jeruzsálemben, a második utcában lakik vala), és a szerint szólának néki. 2Kir 22,14-20

23 Ki monda nékik: Így szól az Úr, Izráel Istene: Mondjátok meg a férfinak, aki titeket hozzám küldött,

24 ezt mondja az Úr: Ímé, én veszedelmet hozok e helyre és ennek lakosira, mindazokat az átkokat, amelyek meg vannak írva a könyvben, amelyet felolvastak a Júda királya előtt,

25 mivel elhagytak engem, és idegen isteneknek tömjéneztek, hogy engem haragra gerjesszenek az ő kezeiknek minden cselekedetei által. Felgerjedt az én haragom e hely ellen, és el sem oltatik.

26 A Júda királyának pedig, aki titeket küldött, hogy az Urat megkérdjétek, így szóljatok: Így szól az Úr, Izráel Istene: Ami a beszédeket illeti, amelyeket hallottál,

27 mivel a te szíved meglágyult, és magadat megaláztad az Isten előtt, mikor hallád az ő beszédeit e hely ellen és az ő lakosai ellen, mivel magadat megaláztad előttem, és ruháidat megszaggattad, és sírtál előttem, én is meghallgattalak – ezt mondja az Úr.

28 Ímé, én téged a te atyáid közé takarítlak, és tétetel a te sírodba békességben, és nem látják a te szemeid azt a veszedelmet, amelyet én hozok e helyre és ennek lakóira. És e szerint beszélték el ezt a királynak. 2Krón 35,21-25; 2Krón 36,6.7; 17-21

A szövetség megújítása

29 Akkor a király elkülde, és összegyűjteté Júdának és Jeruzsálemnek minden véneit. 2Kir 23,1.2

30 És felméne a király az Úr házába, és ővele Júdának minden férfiai és Jeruzsálem lakosai, a papok, a léviták és az egész nép kicsinytől fogva nagyig, és elolvasá fülük hallására a szövetség könyvének minden beszédeit, amelyet találtak vala az Úr házában.

31 Azután felállván a király az ő helyén, fogadást tőn az Úr előtt, hogy ő az Urat követendi, és hogy parancsolatait, bizonyságtételeit és rendeléseit teljes szívéből és teljes lelkéből megőrzendi, cselekedvén a szövetség beszédeit, amelyek megírattak abban a könyvben. Józs 24,24-25

32 És felfogadtatá e dolgot mindazokkal, akik Jeruzsálemből és Benjáminból valók. És Jeruzsálem lakói az Istennek, az ő atyáik Istenének szövetsége szerint cselekedének.

33 Akkor elpusztított Jósiás minden utálatos bálványt Izráel fiainak egész földjéről, és kényszeríte mindenkit, valaki találtatik vala Izráelben, hogy szolgáljon az Úrnak, az ő Istenüknek. És az ő egész életében nem szakadának el az Úrtól, atyáik Istenétől. Neh 9,38; 10,1.28-29; 2Kir 23,4-15