Ezékiás helyreállítja az istentiszteletet

1 Ezékiás huszonöt esztendős korában kezdett uralkodni, és uralkodék huszonkilenc esztendeig Jeruzsálemben. Az ő anyjának neve vala Abija (a Zakariás leánya). 2Kir 18,1-10

2 És kedves dolgot cselekedék az Úr előtt, mind a szerint, amint Dávid, az ő atyja is cselekedett vala. 1Kir 15,5

3 És az ő királyságának első esztendejében, az első hónapban kinyitá az Úr házának ajtait, és azokat megújíttatá. 2Krón 28,24

4 És egybehívatá a papokat és a lévitákat, és összegyűjté őket a napkelet felől való utcában.

5 És monda nékik: Hallgassatok meg engem, léviták! Most szenteljétek meg magatokat, az Úrnak, atyáitok Istenének házát is szenteljétek meg, és hordjatok ki minden tisztátalanságot a szent helyről! 2Kir 16,10-14

6 Mert vétkeztek a mi atyáink, és az Úr előtt, a mi Istenünk előtt gonoszul cselekedének, és elhagyták őt, az Úr sátorától elfordították arcukat, hátat fordítván annak. 2Krón 28,2-4.22.23; Jer 2,27

7 A tornác ajtait is bezárták, a szövétnekeket* eloltották, és füstölőszert nem füstölögtettek, és égőáldozatot nem áldoztak az Izráel Istenének a szent helyen.

8 És ezért volt az Úrnak haragja Júdán és Jeruzsálemen, és adta volt őket rabságra és pusztulásra és kigúnyoltatásra, amint ti magatok is látjátok. 2Krón 28,8.19

9 És ímé, a mi atyáink fegyver által hullottak el, fiaink, leányaink és feleségeink fogságba vitettek e dolog miatt.

10 Most azért elvégeztem magamban, hogy az Úrral, Izráel Istenével szövetséget szerzek, hogy haragját tőlünk elfordítsa.

11 Fiaim, most ne tévelyegjetek! Mert az Úr választott titeket, hogy őelőtte állván, néki szolgáljatok, hogy szolgái legyetek néki, és jó illatot szerezzetek. 2Móz 28,1.2; 4Móz 3,6-12

12 Felkelének azért a léviták: Máhát, az Amásai fia, Jóel, az Azárja fia, akik kéhátiták valának; a Mérári fiai közül pedig Kis, az Abdi fia és Azária, a Jéhalélel fia és a gersoniták közül Joah, a Zimma fia és Éden, a Joah fia; 1Krón 23,6

13 az Elisáfán fiai közül Simri és Jéhiel; az Asáf fiai közül Zakariás és Mattánia; 1Krón 25,1-4

14 a Hemán fiai közül Jéhiel és Simei; a Jédutun fiai közül Semája és Uzziel.

15 Összegyűjték az ő atyjukfiait, és megszentelék magukat, és bemenének a király parancsolatából az Úrnak beszédei szerint az Úr házának megtisztítására.

16 És bemenének a papok az Úr házának belső részébe, hogy azt megtisztítsák. Kihordának belőle minden tisztátalanságot, amelyet az Úr templomában találának, az Úr házának pitvarába.* És a léviták felszedék, hogy onnan kihordják a Kidron patakába.

17 Elkezdék pedig a megszentelést az első hónap első napján, és a hónap nyolcadik napján bemenének az Úr házának tornácába, és megszentelék az Úr házát nyolc napon át, úgyhogy az első hónap tizenhatodik napján végezték be.

18 És akkor bemenének Ezékiás királyhoz, és mondának: Megtisztítottuk mindenestől az Úr házát, az égőáldozat oltárát is, minden hozzá tartozó edényekkel egyben, a szent asztalt is minden szerszámaival. 2Kir 16,14-17

19 Minden egyéb eszközöket is, amelyeket Akház király az ő királysága alatt megszentségtelenített, mikor Isten ellen vétkezett vala, helyreállítottunk és megszenteltünk, és ímé, mind az Úr oltára előtt vannak. 2Krón 28,24

20 Reggel azért felkele Ezékiás király, és összegyűjté a város fejedelmeit, és felméne az Úr házába.

21 És vivének fel hét tulkot és hét kost, hét bárányt és hét bakot bűnért való áldozatra az országért, a szent hajlékért és Júdáért, és megparancsolá az Áron fiainak, a papoknak, hogy megáldozzák az Úr oltárán. 3Móz 4,13-21

22 Megölék azért a tulkokat, és a papok azoknak vérüket vévén, elhinték az oltárra. Hasonlatosképpen megölvén a kosokat, elhinték azoknak vérüket az oltárra. A bárányokat is megölvén, azoknak vérét az oltárra hinték.

23 Azután előhozák a bűnért való bakokat a király és a gyülekezet elé, és kezüket rájuk tevék.

24 Minekutána a papok azokat megölték, bűnért való áldozást végeztek a vérükkel az oltáron az egész Izráel megtisztulására, mert az egész Izráelért parancsolta vala a király az égőáldozatot és a bűnért való áldozatot.

25 És beállítá a lévitákat az Úr házába cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal Dávidnak és Gádnak, a király prófétájának és Nátán prófétának parancsolata szerint, mert az Úrtól volt a parancs az ő prófétái által. 1Krón 23,5; 25,1

26 Előállának azért a léviták a Dávid zengő szerszámaival, a papok is a trombitákkal. 4Móz 10,1-10

27 És megparancsolá Ezékiás, hogy egészen égő áldozatot áldozzanak az oltáron. És mikor megkezdődött az áldozás, ugyanakkor megkezdődött az Úrnak éneke is és a trombiták harsonája Dávidnak, az Izráel királyának szerszámaival.

28 És az egész gyülekezet leborula, az énekesek énekelének, és a trombitások trombitálának mindaddig, míg az egészen égő áldozatnak vége lőn.

29 És amikor elvégezték az áldozatokat, a király és mindnyájan a vele valók leborulván arccal, imádkozának.

30 És megparancsolá Ezékiás király és a fejedelmek a lévitáknak, hogy az Urat dicsérjék a Dávid és az Asáf próféta dicséreteivel, akik, mikor nagy örömmel dicsérték az Urat, meghajoltak és leborulának.

31 Azután szóla és monda Ezékiás: Most már felavattátok magatokat az Úrnak, azért jöjjetek, és hozzatok áldozatokat és dicsérő áldozatokat az Úr házában! És az egész gyülekezet hoza áldozatokat és dicsérő áldozatokat, és mindaz, akit a szíve indított, egészen égő áldozatot.

32 És az égőáldozatra való barmok száma, amelyeket a gyülekezet hozott vala, ez volt: hetven tulok, száz kos, kétszáz bárány. Mindezek egészen égő áldozatul valának az Úrnak.

33 Azonkívül szenteltek az Úrnak hatszáz tulkot és háromezer juhot.

34 De mivel a papok kevesen valának, és nem győzték az áldozatokat mind megnyúzni, ezért az ő atyjukfiai, a léviták segítségükre valának nékik mindaddig, míg azt a munkát elvégezék, és míg a többi papok magukat megszentelék, mert a léviták igazabb szívűek valának a maguk megszentelésében, mint a papok. 2Krón 30,15

35 Az egészen égő áldozat is igen sok volt a hálaáldozatok kövérivel és az egészen égő áldozatokhoz való italáldozatokkal. És ekképpen helyreállíttatott az Úr házának szolgálata.

36 Örvendeze azért Ezékiás és ővele az egész gyülekezet, hogy az Isten erre hajlandóvá tette a népet, mert hirtelen történt ez a dolog. 1Krón 29,9