1Krónika

16. fejezet

Dávid zsoltára a frigyláda elhelyezésekor, az istentisztelet elrendelése

1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját, és elhelyezék azt a sátor közepén, amelyet Dávid annak számára felállított vala, áldozának egészen égő és hálaáldozatokkal az Isten előtt. 2Sám 6,17-19

2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égő áldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet. 1Kir 8,55-61

3 És osztogata minden izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

4 És rendele az Úr ládája elé a léviták közül szolgákat, akik hirdessék, tiszteljék és dicsérjék az Urat, Izráel Istenét.

5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és citerákkal, Asáf pedig cimbalmokkal énekel vala. 1Krón 15,19

6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt. 4Móz 10,8

7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dicséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.

8 Dicsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait! Ésa 12,4.5

9 Énekeljetek néki, mondjatok dicséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól!

10 Dicsekedjetek az ő szent nevében, örvendezzen szívük azoknak, akik az Urat keresik!

11 Keressétek az Urat és az ő erősségét, keressétek az ő orcáját szüntelen!

12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, amelyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről! Zsolt 78,12-27

13 Óh, Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai! 1Móz 25,23-26

14 Ez az Úr, a mi Istenünk, az egész földön az ő ítéletei!

15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről és az ő beszédéről, amelyet parancsolt ezer nemzetségig, 1Móz 15,1-21

16 amelyet szerzett Ábrahámmal és az Izsáknak tett esküjéről, 1Móz 17,9-24; 1Móz 13,14-17; 1Móz 26,2-4

17 amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül! 1Móz 28,13

18 Mondván: A Kánaán földjét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

19 Midőn ti szám szerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön, 1Móz 34,30

20 mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba, 1Móz 20,1; 26,1; 35,1

21 mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettük. 1Móz 35,5; 1Móz 20,3.18

22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok! 1Móz 20,7

23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról napra hirdessétek az ő szabadítását! Zsolt 96,1

24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait!

25 Mert nagy az Úr és igen dicsérendő és rettenetes minden istenek felett.

26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket. Ésa 42,5

27 Dicsőség és tisztesség van őelőtte, erősség és vigasság az ő helyén.

28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget! Zsolt 29,1

29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jöjjetek elébe, imádjátok az Urat a szentség ékességében!

30 Rettegjen az egész föld az ő orcájától! A föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: Az Úr uralkodik!

32 Zengjen a tenger és az ő teljessége! Örvendezzen a mező és minden, ami azon van!

33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága! Zsolt 106,1; 107,1; 118,1

35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dicséretedben! Zsolt 106,47-48

36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! És dicséré az Urat.

37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen mindennapon szolgáljanak,

38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolc atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak. 1Krón 13,13.14

39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala, 1Krón 29,22; 2Sám 8,17; 1Kir 3,4

40 hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égő áldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és este, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, amint megíratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek. 2Móz 29,38-43

41 Hémánt is és Jédutunt velük hagyá, és többeket is választott, akik nevük szerint megneveztettek, hogy az Urat dicsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló. 1Krón 15,19

42 És ővelük Hémánt és Jédutunt kürtökkel, cimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.

43 Akkor eltávozék az egész nép, ki-ki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja. 2Sám 6,20-23

...

Betűméret


Olvasási beállítások

Keresés a Bibliában